Halloween

Sziasztok! Ezt a novellát pár nappal korábbra ígértem, de nem ugy jöttek össze a dolgok.

Még soha nem írtam németekről szóval ez nekem is uj dolog.

A novellát az én kis Enzoka- Marci rajongó barátnőmnek ajánlom!

Halloween előtt egy hónappal:


- Takarodj innen, most azonnal! - üvöltötte Toni Koros a Real Madrid legújabb csillaga.

- De Toni, esküszöm meg tudom magyarázni, csak egyszeri eset volt az egész! Soha, esküszöm soha többé nem teszem ezt! - könyörgött Jessica Toninak könnyek között.

Sami vitte haza edzés után Tonit, ezért ő is tanúja volt ennek a megalázó szituációnak. Nagyon kellemetlenül érezte magát, mert egyrészt nem tartozott rá, másrészt pedig ő is nemrég szakított Lenaval, mert állandóan csak veszekedtek. Tonit már régóta ismeri, de soha nem látta még ennyire dühösnek. A szeme szikrákat szórt, a kezei ökölben. Ha, Sami nem fogja le, biztosan a falra mázolja Jessica szeretőjét.Toni még mindig remeg a benne keringő dühtől, Sami alig akarja elengedni a karjait.

- Toni, gyere ma aludj inkább nálam, holnap tiszta fejjel áttudjátok beszélni majd a dolgokat, de most nyugodj meg! - próbálja nyugtatgatni szőke honfitársát Khedira, de nem jár sok sikerrel.

- Egy napod van, hogy eltakarodj innen! Én ma elmegyek Samihoz, de holnap délutánra, mire visszajövök egy nyamvadt kis ruhadarabodat se akarom itt látni, megértetted? - vágta ki a dühös német a gardrób ajtaját, és a sport táskájába beledobált néhány tiszta ruhát, majd otthagyva Samit kirohant

- Toni, én hiszem azt, hogy ezt megtudjuk beszélni, hallgass meg legalább! - futott utána a zokogó Jessica.

Sami élete során még soha nem került ennyire kellemetlen helyzetbe, mint most de teljesen meg tudta érteni a barátját, és titkon örült annak, hogy Lena és ő időben zárták le a haldokló kapcsolatukat, nem folyamodtak ehhez hasonló fájdalmas megoldáshoz. Még egy kicsit állt a szoba közepén és nézte a széttúrt ágyat, majd bezárta a gardrób ajtaját és lesétált, ahol még fül tanúja volt Jessica néhány könyörgésének és magyarázkodásának. Amint meglátták a nő abbahagyta, és szomorú szemekkel nézett a még mindig tajtékzó Tonira.

- Na, végre itt vagy,azt hittem már soha nem érsz le! Nem bírom hallgatni ezt a hisztit, induljunk el! - ült be Sami Audijába Kroos. Sami nem mondott semmit, csak beült a volán mögé és amilyen gyorsan csak tudott elhajtott a Kroos ház elől.

~*~ Heidi

Otthon, édes otthon! Alig vártam már, hogy hazaérjek, és végre bedőlhessek a hatalmas puha ágyamba. Nagyon élveztem a " Diminuta" forgatását és nagyon jó kis csapattal voltam körülvéve, de már mindannyian kifáradtunk. Sok kollégámat látogatta meg a családja a forgatások alatt, és olyankor nagyon irigyeltem őket, pedig soha nem voltam családcentrikus. A szüleim Németországban élnek, én pedig Madridban. Annyi szerencsém volt, hogy nem voltam teljesen idegenekkel körülvéve, ott volt Clarice akit már ismertem a barátnőm, Lotte által. Lotte szintén német lány, a Marcanál dolgozik már egy ideje. Akkor lett jóban Claricesszel és a férjével, Marceloval amikor interjút készített velük. Az interjú után pár nappal találkozott Lotte meg Clarice a városban, majd beültek egy kávéra. Sokat beszélgettek, és amint egyre több dolgot tudtak meg egymásról, összebarátkoztak.

Lotte nagyon dicsérte a brazil nőt, és a " Diminuta " forgatásai alatt rájöttem, hogy nem alaptalanul, hiszen Clarice egy tündéri nő, csodálatos feleség és remek édesanya. Oda van a férjéért, és a rosszcsont kisfiáért aki minden kétséget kizárva a világ egyik legaranyosabb gyereke. A forgatások alatt volt szerencsém megismerni a kis Enzot, elolvadtam a kissráctól. Megbeszéltük Claricesszel, hogy mindenképp tartani fogjuk a kapcsolatot, és a forgatások után pár nappal Lotte, ő és én összehoztunk egy találkozót ahol mindenképp be akar mutatni az egyik barátnőjének, Andreianak. Lotte már őt is ismeri, jártasabb a sport világban, már csak a munkája miatt is, mivel szinte nap mint nap közöttük sürög- forog.

Halloween előtt két nappal:

~*~ Toni


Szerencsére már minden holmiját eltüntette az a szajha a házból. A lebukás másnapján könyörögve kért még egyszer bocsánatot, de nálam már elvágta magát. Soha többé nem akarom őt látni! Legszívesebben kitörölném az emlékeim közül, mintha nem nem is lettünk volna együtt annyi éven át. Szinte fizikai undor fog el ha arra gondolok, hogy ezt a nőt én valaha megcsókoltam és szerettem, mert tényleg szerettem és minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy neki jó legyen! Nagyon hálás vagyok Saminak, mindenben segített bármire is volt szükségem őt nyugodt szívvel hívhattam fel, és természetesen köszönettel tartozom a többi csapattársamnak is, mert miután ők is tudomást szereztek a dolgokról azon voltak, hogy minél hamarabb túltegyem magam Jessican, edzés után étterembe hívtak, sörözni jártunk .

- Toni, gyere már! - kiabált fel Sami .Edzésre indulunk, de az én hibámból eléggé késésben vagyunk.

- Csak egy pillanat! - ordítottam le és ledobtam a sporttáskámat a nappali közepén ácsorgó játékosnak, aki a remek reflexeinek köszönhetően elkapta és kivitte az autójába.

Néhány perccel később én is lejöttem és lassan elindultam felé.

- Minden rendben van veled? Olyan furcsa vagy ma! - mért végig Sami

- Persze, megvagyok, csak semmi kedvem nincs Marcelo bulijához! De tényleg, még a nyelvet sem értem, állandóan te kell fordíts vagy angolul kell társalogni. Úgy is csak rosszul érezném magam és téged sem hagynálak szórakozni, mert állandóan engem kellene felügyelned. Azon gondolkodtam hogyan adagoljam be kíméletesen Marcelonak azt, hogy én nem megyek.- nagyot sóhajtva csatoltam be a biztonsági övet és segélykérő tekintettel meredtem Samira, hátha ki tud találni valamilyen kifogást.Tényleg nem akarom megbántani őket, vagy hálátlannak tűnni, de egyszerűen nincs kedvem egy csomó csontvázzal, meg rosszul sminket zombival együtt ugrabugrálni .

- Nem érdekel Toni, eljössz! Nem gubbaszthatsz egy életen keresztűl egyedül! Szórakoznod kell, már csak azért is el kell jönnöd mert Marcelonek és a csapat többi tagjának tartozol ennyivel. Próbáld meg egy kicsit jól érezni magad, ki tudja, talán találkozol valakivel aki ... érted, nem? - kezdett el idióta módon vigyorogni Khedira.

Értem én, hogyne érteném! De akkor is semmi kedvem ehhez az egészhez.

- De nincs kedvem elmenni! Kivel találkoznék? Szerintem egy csajnak se imponál az, hogy nem beszélek vele közös nyelvet.

- Nem számit Kroos, el fogsz jönni és pont! - jelentette ki Sami, miközben az útra koncentrált.

- Jó, jó megadom magam! - dőltem hátra és beletörődtem a sorsomba.

~*~ Heidi


Sor került a megbeszélt találkára a lányokkal és be kell vallanom kellemeset csalódtam Andreiaban is. Azt hittem, hogy valami naplopó, elkényelmesedett futbalistafeleség lesz, de nagyot tévedtem. Kiderült róla, hogy logopédusi végzettsége van, de jelenleg számára a családja az első. Szerinte inkább bélyegezzék lusta, munka kerülő embernek, mintsem rossz feleségnek vagy anyának. Ez a mondata mélyen megérintett. A halloweeni bulin jelen lesz a kislánya, Vitoria is és megígérte, hogy majd bemutat neki.

- Ugye megmondtam mennyire szeretnivalóak? Nagyon örülök, hogy megismerted őket! - mosolygott Lotte a hazaúton.

- Szerintem is nagyon aranyosak, teljesen mások, mint ahogy én elképzeltem. - fogtam Lottét karon.

Lotte az osztálytársam volt a középiskolában, együtt jöttünk ki Madridba is. Ő a madridi családom, bármiben számíthatok rá, és ez természetesen fordítva is így van, ő is számíthat rám mindenben.


A halloweeni bulin:


~*~ Toni


Elég jó itt a hangulat, sokkal rosszabbra számítottam, bár tudtam, hogy ma nagyon fognak pörögni a csapattársaim, pláne a nagy bulizósok mint pl: Arbeloa, Ramos vagy Ronaldo. Tizenegy óra fele érkeztem meg és hatalmas tömeg fogadott. Mennyi embert csődített ide Marcelo? A tömegben próbáltam kiszúrni pár ismerős arcot, vagy a házigazdát. Iker Sara társaságában volt amikor meglátott, mert integetni kezdett. Kapva kaptam az alkalmon, egyből odacsapódtam hozzájuk, ami lehet pofátlanság volt, mert kettesben akartak lenni, vagy valamilyen személyes dologról beszélgettek, de egyszerűen szűkségem volt arra, hogy legalább egy ismerős arccal beszélgessek.

- Sziasztok! Mikor érkeztetek? -mosolyogtam rájuk, miközben Ikerrel kezet fogtam Saranak pedig adtam két puszit.

-Szia, már egy ideje itt vagyunk! Örülök, hogy eljöttél! Hogy vagy? - mosolygott Iker kedvesen miközben átfogta a csodaszép Sara derekát.

- Jól vagyok, és ezt nektek köszönhetem. Ha nem rángattok el mindenhova még Jessica miatt keseregnék a négy fal között. - mosolyogtam a kapusra.

Sara és Iker is visszamosolyogott rám, majd amikor hozzánk csapódott egy számomra ismeretlen fickó odébb álltam. A jelenlegi helyzetemről eszembe jutott valami film amit Karácsony környékén szoktak vetíteni, nem tudom mi a címe de a lényege az, hogy egy kismalac eltéved a városban. Na pont így éreztem magam én is. Samit megfogom ölni, ha nem jön el mert ő erőltette ezt az egészet rám. A karórám már 12:30-at mutatott, de Khedirának még a nyomát se láttam.

" Megöllek! Mikor jössz már? Te rángattál ide, ha nem jössz el levágom a fejed! " Írtam neki egy sokat mondó SMS-t és beálltam a sarokba ahol vártam, hogy reagáljon.

" Te beteg állat! Itt vagyok a gyerekeknek kialakított részlegen Marceloval, Enzoval és Fabioval meg néhány kissráccal. Gyere ide, itt minden fekete és narancssárga, gondolom megtalálod." kaptam nemsokkal később választ. Amint elolvastam az üzenetet nevethetnékem támadt, és megindultam az említett sarok felé amit tényleg hamar megtaláltam. Egy óvodányi lurkó vette körül Samiékat, ledöbbentem mennyien voltak, nemcsak az összes csapattag gyereke ott volt, hanem Enzo barátai is. Alig tudtam megtalálni Fabioékat annyira körülvették őket a gyerekek.

- Sziasztok! Alig találtalak meg titeket! - ültem le Fabio mellé, majd kezet fogtam mindnyájukkal.

- Szia! Igen tudjuk, Sami megmutatta az SMS-t! - kezdett el röhögni Marcelo, majd megigazította Enzo csontvázas maszkját. Gyilkos tekintettel néztem Samira, de kis idő múlva belőlem is kitört a nevetés, mert tényleg túlreagáltam.

- Apa! Nem lehetsz ennyire béna ?! - röhögte ki Marcit a kis Enzo néhány sikertelen kísérlete miatt, amikor megpróbálta rátuszkolni a maszkot. - Megyek, megkeresem anyát, ő majd rendesen felrakja, ő ért hozzá, nem úgy mint te! - hatalmas vigyorral a száján pacsizott velünk, majd elhagyta a szobát.

Beszélgettünk mindenféléről, amikor megjelent Clarice, Andreia és két lány. A szőkét már ismertem látásból, mivel ő riporter és készített már velünk interjút. Akkor nem figyeltem fel rá, mert Jessica volt életem nője, de igazán gyönyörű lány.

- Fiuk, bemutatom nektek : Lotte Fischert és Heidi Himmlert. - mutatott Clarice a két szépség felé

- Toni Kroos, nagyon örvendek! - fogtam kezet a lányokkal és amíg Clarice megigazította Enzoka jelmezét, Andreia odament Fabiohoz és a kis Vitoriához addig a két szépség helyet foglalt. Mivel Marcelo és Fabio is el volt foglalva a családjával csak Sami, Lotte, Heidi és én maradtunk. Még soha életemben nem voltam annyira zavarban, mint akkor amikor a szőke szépség végigmért, remegni és izzadni kezdett a kezem, az arcom pedig égett. Még szerencse, hogy félhomály uralkodott a szobában mert annyira zavarban voltam, hogy az arcom pirossága simán telibe vert volna egy tál paradicsomot is. Ültünk egymással szembe mind a négyen, és hol egymást, hol pedig a földet néztük. Clarice észrevette a szótlanságunkat, és okos nő lévén lépett is :

- Sami, Toni nyugodtan beszélhettek az anya nyelveteken is, mivel Lotte és Heidi német származású. Nem tudtam semmit felelni, annyira lekötött Lotte bámulása, képtelen voltam levenni róla a szemem. Sütött róla a vidámság, a kedvesség, az élet öröm. Meg akartam ismerni őt, tudnom kell ki az a Lotte Fischer.

- Clarice, nem nézzük meg a többieket? Mindjárt visszajövünk srácok! - állt fel Marcelo, majd megpaskolta a térdem és a feleségével együtt kimentek.

Annyira átlátható volt ez az egész, hogy majdnem elnevettem magam. A lányoknak is leesett szerintem, hogy miért tűntek el hirtelen Marceloék, majd kis idő múlva Fabioék is továbbálltak valami olcsó kifogással. Sami soha nem volt a szavak embere, csak bámulta a vöröshaju lány lábait. Már épp mondani akartam valamit amikor megszólalt a gyönyörű Lotte:

- Mikor érkeztetek? - csak egy egyszerű kérdést tett fel, de amikor megszólalt csilingeltek a szavai, a kívánatos ajkai pedig kedves mosolyra húzódtak.

- Már egy ideje itt vagyunk - mosolyogtam rá, majd a karórámra pillantottam ami 1:45- öt mutatott.- és ti? - meg kellett köszörülnöm a torkom, szinte alig hallhatóan beszéltem.

Még soha senki nem volt rám ekkora hatással.

- Mi kb 1,5 órája vagyunk itt. - mosolygott rám, majd hátradőlt és keresztbe fonta a lábait. Nem igazán koncentráltam most Samira, de amint egyszer odapillantottam olyan fejet vágott mint aki magával, Aphroditével találkozott. Néma csend telepedett a szobára, csak a kinti zene és néhány gyerek kacaja hallatszott be.

- A jelmezeitek nagyon ötletesek! - vigyorgott pimaszul Heidi, és utalt az egyforma halálfejes jelmezünkre.

- Nálunk ez a menő! - na megszólalt végre a mamlasz barátom.

A társalgás egy idő után sokkal oldottabbá vált, egyre jobban belementünk a témákba. Az idő észrevétlenül telt, de legalább ez is azt jelezte, hogy jól érzetük magunkat, csak arra figyeltünk fel, hogy már egészen elhalkult a zene. A két szépség fáradhatatlanul mesélt, Sami és én pedig úgy hallgattuk őket mintha az örök fiatalság titkáról szónokolnának, aztán felváltottuk őket, mi meséltünk nevetve és egymás szavába vágva, ők pedig vigyorogva hallgatták.Enzoka adta vissza az idő érzékünket amikor is bekukkantott, hogy itt vagyunk- e még. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mennyi az idő, a válasza pedig az, hogy reggel 5 elszégyelltem magam.

- Nyugi, csak azért vagyok itt, hogy Lottéval táncoljak, mert megígérte! - sétált lazán a kissrác a szőke szépséghez és feléje nyújtotta a kezét, majd miután Lotte elfogadta egy számomra ismeretlen dallamra táncolni kezdtek.Mind a hárman mosolyogva figyeltük őket, elképesztően aranyosak voltak. A tánc után mindnyájunkon megjelentek a fáradtság jelei, ezért a hazaut mellett döntöttünk, de előtte telefon számot cseréltünk, mert nem akartam Lottét csak úgy elengedni, meg kell őt ismernem!

Halloween 2015:


~*~ Lotte

Nemsoká itt az első évfordulónk, azért is vállaltuk el Tonival a buli megszervezését. A tavalyi Halloween örökké emlékezetes marad számomra, hisz akkor ismertem meg azt a férfit aki  már egy ideje a mindenséget jelenti nekem. A buli után pár nappal felhívott, hogy lenne- e kedvem vele elmenni vacsorázni. Természetesen elfogadtam a meghívást, hiszen tűkön ülve vártam már, hogy jelentkezzen. A vacsorán nagyon előzékeny volt, igazi férfiként viselkedett. Erre volt szűkségem, hogy valaki férfi legyen a szó minden értelmében. Még többet beszélgettünk, egyik randi követte a másikat, teljesen egy hullámhosszra kerültünk. Az egyik meccse után ő volt az interjualanyom. Végig vigyorogtunk az egészet, majd még aznap megcsókolt. Azóta is együtt vagyunk, töretlen a szerelmünk, bár az elején Jessica próbált bekavarni, de sikertelen volt.

Heidi és Sami között is kialakulóban van valami, de állandóan csak elhalasztják a randikat, mert hol az egyiknek nincs ideje, hol pedig a másiknak, de ma mindenképp találkozni fognak, remélem tisztázni tudják majd a dolgaikat. 

Régen nem szerettem a Halloweent, felesleges csinnadrattának tartottam, nem éreztem fontosnak azt a nagy feneket amit ennek kerítenek, de a tavalyi Halloween az életemet változtatta meg, nem is akárhogy!

Azt mondják, hogy Halloween a boszorkányok, szellemek és egyéb gonosz lények éjszakája, de számomra semmilyen rosszat nem tartogathat, hisz itt van mellettem A férfi aki megóv.

Köszönöm Halloween, hogy tucat jelmezbe bujtatva átadtad a szerelmemet!